Pempem girbe görbe kalandjai

                Pörgök forgok mint a búgócsiga, szó szerint mert a babák miatt néha hangot is adok ki. Csöngetnek, anyázók (persze magamba). Mert nincs is csöngőnk, illetve van de kikötötték de nem sikeresen néha az alsó lakás csöngője nálunk cseng, de csak is a gyerekek alvás idejében történik ilyen csoda . Persze ha jönnek hozzánk és ismerős csönget akkor nem működik. Ez olyan igazi szívatás.  Lerobogok, postás. Nézzünk egymásra. Kérdezem, hozott valamit, mert ugyan nem vártam semmit, de hátha nyertem valamit, bár nem játszottam sehol, de ki tudja. Állam bácsi is küldhetett volna egy kis pénzt, mert szép a szemem. Postás még mindig néz mint egy ijedt láma, hogy szóval nem láttam a húzogatós sárga kis kocsiját? Itt én váltottam lámába. Hogy hát nem, se a wc-be se a fürdőbe se a gyerekszobába. Hát, hogy mert itt lerakta a kapuba nálunk (sarkon lakunk) és a ház másik oldalán lévő utcába elment és elvitt 3 levelet, de nehéz volt a kocsi nem húzta oda el. Vissza jött és kocsi sehol, gondolta, hátha én bevittem. Mondtam neki, hogy nem is láttam. Szinte sírt, hogy akkor ellopták. Ezt nem hiszem el, valaki ellopta a postás kocsiját!!! Szegény fel, le szaladgált még egy darabig a kutyáim nagy örömére (meg volt az ugatási téma egy időre). De nem lett meg. Nagyon sajnáltam szegényt. Milyen ember már aki ellopja a postás kocsiját? Másik leveleit? Csomagjait? Karácsonyi meglepetéseit?