Jelentem dobozok 75 % kipakolva, új ház birtokba véve. Belakva mikor lesz, azt nem tudom. Csomagolás közben magamra kentem az összes megnyitott minta kozmetikumomat, így csak az ősz hajszálaim száma nőt, szépségem mit sem változott.
Imádok vidéki lenni, már most. Persze ehhez az érzéshez nagyban hozzá járul a fűtött garázs megléte, a jégkaparás hiánya. Annyira vidéki vagyok, hogy tegnap reggel traktor találkozó volt az utcánkban. Én még életemben nem láttam ennyi traktort egy helyen. Jó , volt vagy nyolc, de tényleg nem láttam még soha ennyit. Már kezdtem kapisgálni, hogy anno miért is lepték el Bp utcáit a traktort behajtani tilos táblák. Ezek jó nagy dögök. (Jól van tudom ám, hogy nem ez volt velük az alap probléma.) Elkezdtem tolerálni a bicikliseket, az utcán (eddig nagyon rühelltem őket). Hol tekerjen az ember ha nem vidéken. Szóval hajrá, én vigyázni fogok rájuk nagyon.
Nincs közvilágítás a hálószobánk felől. Ez valami isteni. Sötét van!!!! Sötét olyan igazi mély alvós sötét!
Ma eljutottam futni, állítólag 2 km-re van a buszmegálló. Meglepően gyorsan lenyomtam oda vissza. Vagy én vagyok felpörögve, vagy az eddig hegyoldalba nyomott távom edzett jól meg. Holnap is megyek, mindjárt ki is nézek egy 6 km-es szakaszt. Egyedül a kóbor kutyáktól parázok, ha valaki tud rájuk megoldást (még mindig 50 kg vagyok fizikailag csak a döglött palota pincsivel szemben lenne esélyem), írja meg. Köszi.
