Pempem girbe görbe kalandjai

Napi kalandjaim az élet nevezetű játékban.

Friss topikok

  • szeditke: Mennyit fejlődött a kis Panka! Nagyon szépek a gyermekeid Pemi! (2010.06.20. 13:00) Még videó:
  • babszika/Ria: És ezt még élvezte is... apám, nem semmi ez a Panka! Nekem csak a nézéstől is szédülő érzésem let... (2010.02.19. 07:45) Videók negyedik adag
  • misspony: Ultrahangos a párásító? Az bezavar!!! A történet mostanra nagyon viccesen hangzik, gondolom ott ... (2010.01.30. 21:59) Digi mérleg
  • harivera: pemi kukk a blogomba jacsobaba.freeblog.hu/ (2010.01.29. 18:10) Meglepi Apának
  • *Viki*: Helyes a bőgés! :) (2010.01.17. 09:24) Mártír anyu

Linkblog

6.6

2011.02.13. 14:26 Pempem

Ma már reggel arra ébredtem, hogy de szép idő van, megyek futni! El is indultam és az első 5 percben elkezdett fájni a térdem. Ezen kellő képen kiakadtam, mert még soha nem fájt. Step aerobic közben sem, pedig azt elég keményen nyomtam egy időben (heti 6 óra). Szerencsére egy idő után bemelegedett és elmúlt a fájdalom. Azt játszottam, hogy villanyoszloptól a következő oszlopig sprint (na, jó nem az a tüdő kiköpős , de magasabb tempó) aztán laza futás a következő oszlopig és ezt felváltva. El is értem a szomszéd falu végéhez ahol 3 akkora kutya ugrott neki a kerítésnek, hogy azonnal bekakkantottam és megfordultam. Pedig tovább akartam egy kicsit futni, de mire ezt végig gondoltam már vagy 10 házzal arrébb voltam. Ráadásul helyben fordultam és azt valahogy utálom. Mostanában kis karikába szeretek megfordulni. Így magamba morgolódva haladtam tovább ahol már messziről feltűnt a környék legrészegebb embere. Az a tipikus kerítéstől kerítésig dülöngélő típus, akit szét akarnak szedni a kutyák (amit meg is értek, olyan büdös volt, hogy az utcán elkábultam az alkohol felhőtől ami körbe lengte). Próbáltam megtervezni, hogy merre fogom kikerülni, de lehetetlen volt felmérni a mozgásából, hogy merre fog elindulni. Mikor hátulról utolértem direkt az utca másik felén futottam, kapucni volt a fején a fejét nem láttam, a keze leírhatatlanul piszkos volt. Valamit mordult mikor mellé értem, de a fülhallgató a fülemben volt meg egyébként sem emberi nyelven beszélt. Gondolkodtam rajta egy pár percet, hogy melyikünk üt el jobban a falu képétől. Nem biztos, hogy ő nyert. Ez után láttam egy biciklistát. Egy fiatal srác és volt és lazán karikázott. Na, jó van, gondoltam egy kis sprint és utolérem. Magamat is megleptem, hogy lihegés nélkül beértem, na, itt kaptam vérszemet, hogy akkor le is hagyom és le is hagytam. Szerintem neki nem esett le, hogy na, én itt épp versenyzek, mert pont olyan lazán kerekezett tovább, így egyre jobban elhagytam. Vagy elkanyarodott, nem tudom, mert nem akartam forgolódni. Jobb azt hinni, hogy lehagytam.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pempem.blog.hu/api/trackback/id/tr682658024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása