Három gyerek mellett a karácsony a gyerekjátékokról szól. A beszerzésük is megér egy gondolat menetet. Egy majdnem négyévesnek azt gondolnánk könnyű vásárolni, hisz a reklámok láttán csak az Eztis! Eztis! Eztis! hallhatjuk minden reklám blokk alatt. Innen nehéz kitalálni, hogy melyik játék is lenne az amelyik nem végzi fél óra múlva a sarokban vagy ha rákattan a gyerek akkor nem adja be az unalmast a megpróbáltatások alatt. A másik nehéz kategória az egy évesek akik mindent megörököltek a tesótól. Az lenne az ésszerű döntés ha pelenkát kapnának max megspékelve egy kis popsitörlővel. De hát ettől nem csillognak a szempárok, így gondolj gondolj gondolj és keressünk valami jó kis játékot. Bevetettem magam a játékboltokba és sikerült is találom mind két korosztálynak meglepetést. Haza is cipeltem őket és kellőképpen becsomagoltam. A nagy pillanatban aztán volt szemcsillogás, papír tépés ahogy kell. Doboz trancsirozzás után ütköztünk az igazi akadályokba. Mindenféle gyorskötözőkkel és madzagokkal vannak a játékok a csomagoláshoz rögzítve, nem egy esetbe csavarokba is ütköztünk. Kérdem én, hogy miért? Miért kell a gyerekjátékokat jobban bebiztosítani, mint egy dvd lejátszót vagy egy mp3-at vagy lemezt vagy kozmetikumot vagy bármi más terméket ami eszembe jut. Már az is bosszantó, hogy egy szimpa cumi kiszabadításához minimum egy frissen élezett késre van szükség, de, hogy csavarhúzó szett kell egy szimpla formabedobó összerakásához az felháborító. A gyerekek valószínűleg a boltba nem egyedül mennek, így nem fenyeget az a veszély, hogy a boltba szétkapják a csomagot. Nem hiszem, hogy nagyobb valószínűséggel lopnák ki egy gyerekjáték részét mint bármely elektronikai vagy kozmetikai terméket. Akkor meg mire fel ez a biztonság???
.jpg)
