Pempem girbe görbe kalandjai

Tudsz egy nagy mély levegőt venni? Becsüld meg. Csütörtök este már az ágyban lefekvés után elkezdett szúrni a tüdőm. Nem volt vészes. Kb percenként jött egy 5 másodperces szúrás viszont a fájdalom a 100-as skálán kb 90 % volt. De gyorsan elmúlt így bírtam. Igazából egy óra fájdalom után kezdtük el mérni az időt. Még egy óra múlva gondoltam, hogy ennek a fele sem tréfa, mert ugyan bevehetnék egy fájdalomcsillapítót de lehet, hogy azzal csak elnyomom a problémát. Ezért hívtam a mentőt ki is jöttek be is vittek. Nem mondom, hogy a kettes belgyógyászaton nagyon örült volna az ügyeletes doktornő az érkezésemnek de rögtön osztályra fektetett mert náluk nincs ügyeletes osztály. Így kerültem a 301-es szobába ami egy hatalmas szoba 7 ággyal leválasztva nyílik belőle még egy szoba 4 ággyal. Igen igen megfelel egy 11-ágyas szobának hányadik században vagyunk? Első körben vért vettek és mondták várjak mondtam ok. Egy óra múlva szaladt felem  a dokinő, hogy nem kelhetek fel mondom fasza most voltam kint pisilni mi van? Hát a ddimerem magas. Mennyire? Mérhetetlen! Mi van ? Nem tudja, feküdjek ágytál. Mondtam már, hogy állandóan legalább rajtam kívül 5 ember volt a szobába. Reggelre ígért rtg-t. 5.00 körül a mellettem fekvő néninek meg kellett innia valami lötyit amitől átment rókába. Valami miatt úgy gondolta a szobába lévő csap van hozzá a legközelebb. A többit a fantáziátokra bízom. 7.00 körül jött a nővérke, hogy na Anita segítsek használni az ágytálat, hát mondom már erősen foglalkoztat a gondolat de még nem jött el a cselekvés ideje. Mikor megjelent a betegszállító, hogy elvisz a rtg-re szépen megkértem, hogy toljon már el a wc-re, hisz a rtg-n is felállítanak megígérem nem ugrálok és az ajtót is nyitva hagyom. Nem szabályos de megengedte. Az rtg után 2 órát feküdtem és megjelent megint a fiú, hogy megyünk ct-re. Kérdezem miért ennyire szar lett az rtg (kezdtem beszarni mert ilyen drága vizsgálatokat ilyen gyorsan nem igen dobálják az emberhez). Ő nem tudja menni kell. Elvitt. Hihetetlen egy percet sem kellett várni már nyomtak is be a gépbe és már nyomták is a kontrasztot. A doki csaj rendi volt, mert utána mondta, hogy részéről ez negatív. Így a hasi uh-ra már lábon sétálhattam le. Egyetlen kellemetlenség volt, hogy nem ehettem semmit és már dél volt. Az is negatív lett. Így maradt a vérhígító szedése és dekkolás bent. Hiába imádkoztam, hogy én is tudom magamnak adni vissza jövök kontrollra bent tartottak egész hétvégén. A kaja kritikán aluli volt. Aludni képtelenség ennyi ember között. Ráadásul vasárnap délután behoztak egy nénit aki nem volt magánnal. Láttam, ahogy a család sustorog a dokinénivel és pénz adtak neki, így a néni kálium hiánnyal felvételt nyert az osztályra. Hogy miért nem a 4 ágyas szobába került ahol 2 szabad ágy is volt az rejtély. Illetve ha gonosz vagyok arra gondolok több ember között majd csak valaki kiszolgálja. Szegénykém egész éjjel üvöltött valamiért az éjszakás egyetlen nővér előtt le a kalappal nagyon szépen beszélt vele és állta a sarat. A hétfő reggeli vizitnél csak lestek a dokik, hogy mit keres itt. Gyorsan nyomtak bele egy infúziót és hívták a hozzá tartozókat, közben nénit ki kellett kötni, mert ki akart ugrani az ágyból én meg az ablakon. Mert hulla fáradt voltam tőle, meg mert mindenki menekült a szobából, mert ha ott voltunk azért érzi az ember a felelőséget, hogy ne essen baja. De olyan erő volt benne, hogy a reggeli gyógyszert kétszer is a nővér arcába köpte. Reggel már volt aki nagyon csúnyán beszélt vele, ami nekem kifejezetten rosszul esett, de aztán észre kellett vennem, hogy a néninek mindegy volt, mert egyszerűen nem is értette, hogy mit mondtak neki. Aztán kezdett kitisztulni és normálisabb lenni, de emlékezni nem emlékezett semmire. Engem szerencsére délután kiengedtek. Hát nem lettem okosabb, doki szerint nem kell gyógyszert szednem (190 lett az eredményen pénteken mikor lefektettek és 0.22-el engedtek ki, mert 1 alatt a jó). Menjek a régi dokimhoz konzultációra ok, de szabin van szeptember elejéig.  Hmm érdekes lesz a következő 3 hét.