Pempem girbe görbe kalandjai

Tegnap életem legjobb szint idejét futottam 14 km 1 óra  29 perc 25 másodperc. Már az elindulásnál éreztem azt a könnyű lábas érzést, hogy most menni fog és senki és semmi nem állíthat meg. Talán  az új lila csíkok tették a hajamban, nem tudom, de csak úgy száguldottam és nagyon élveztem végig. Komcsi öröm volt az egész.

Ma ua a lendülettel indultam el. Na amilyen jól ment tegnap olyan szarul ment ma. Mondhatnám az egész edzés egy nagy mélypont volt. kb 3 km-nél éreztem már, hogy még jó, hogy nem jár itt a bkv, mert felszállnék egy buszra. 10-et akartam futni de csak 8 lett belőle és ez is már már minden határt súrolt. Illetve az utolsó 2-3 km nem is volt már annyira szar és meg is lepődte, hogy 6.40-es átlagot nyomtam. Annyira kivoltam, hogy nem is tudtam a tájat figyelni csak a lógott a fejem, ki is szúrtam egy béka matricát a földön, hú mondom tök jó, hogy résen vagyok és átléptem.  A múltkori nagy zuhiba mikor mentem a repcsitérre férjért, láttam is a béka vonulást, ott kerülgettem őket. De  kb 15 lépés után a következőbe sikerült telibe érkeznem, szó szerint beleléptem egy békába. Hogy szed le az ember a cipőjéről egy békát? Én fanyalogva. Cipő megint mosógépbe. Erre pont olvasom a futó újságot cikk, hogy tisztítsuk a futó cipőt (nekem volt már válaszom rá) erre nagy betűkkel mosógépbe soha. Na fasza, én már 2. pörgetem a cipőt egy héten belül. De nem érdekel, akkor sem kefélgetek a cipőmről békabelet.

Tegnap szinte verte a nap az ablakot, öröm volt cipőt húzni. Már délelőtt nyomultam az utcán (na, jó a program is úgy alakult, hogy máskor nem lett volna időm).  Minden szánsány meg happy volt, néztem a tájat és haladtam. Látom ám, hogy az egyik 5 házzal arrébb lakó szomszéd egy nagy hegynyi rőzsét szedett össze, a környéken nyírták a fákat ott figyelnek a fák alatt a kis kupacok. Unatkozó nyugdíjas fazonnak tűnt, mert azonnal tűzet rakott. Már ez is csípi a szemem, főleg a füst miatt. De ahogy közelebb értem, hát látom, hogy egy kis kordélyos szekéren ott figyel egy bébi gázpalack, abból meg egy szép barna gumicső, aminek a vége kb 50 cm a tűztől. Itt kezdtem el gyorsítani, de nagyon. Álmos könyv szerinte ne álljunk le vitatkozni a magát felrobbantani kívánó unatkozó nyugdíjassal, hanem mentsünk az életünket. Azt mérlegeltem, hogy ha robban a házunk biztonságban van-e. Úgy véltem igen, különben visszamegyek a kutyáimmal meg még egy két szomszéddal és eltulajdonítom, a palackot a tűzet, eloltom, a nyugdíjasat meg szervírozom a kutyáknak.  Alapvetően cseszi a csőrömet ez a kerti égetés, egy csomó feles energia megy kárba. A híradóban meg hallom milyen sokan fagynak meg otthon a saját házukban, itt meg utcán égetjük a rőzsét. Tudom, nem megoldható, hogy ez a rőzse ott teremjen a vacogó nénike bácsika mellett, de akkor is cseszi  (a gondolat az agyamat, hogy más lehet, örülne neki itt meg  csak füstbe megy, zavarva engem is meg a nyuszit a réten).

El is indultam futni, felvettem az új cipőmet ami csak úgy csillogott a napsütésben. Kb az első percben úgy gondoltam engem, aztán nem állíthat meg senki.

Közben a fülembe dübörgött a Valami Amerika még:

Ez ugyanaz az út,

csak kicsit nehezebb.

            Érzem is, hogy kihagytam egy hetet.

Mert ide-oda kanyarog,

de még is szereted.

            Ja tök jó a kilátás.

Senki nem előz!

            Nem ám, nincs még egy marha aki itt futna.

És te vagy, aki győz!

            Na ná!!!

De hiába vagy gyors!

Amikor szembejön a sors!

            Itt kezdtem el érezni, hogy szúr a szívem táján. Kezdtem mérlegelni, hogy mennyire lehet komoly.

Úgy zakatol a szív,

            Ez is megvan, fasza.

De érzed odabent, hogy

Bárhol is vagy

Vigyáznak rád sokan idelenn

            Remélem, eddig mákom volt mindenben. (Már volt TBC-m, meg tüdőembóliám egy infarktus be….-na.)

Nem vagy egyedül,

            Momentán mint a kisujjam.

majd minden sikerül

            Ha elérek a falu végére már király vagyok.

és végül kiderül:

Valami Amerika még,

most is ugyanúgy vár!

            Várhat egy darabig, a szint időm elég messze van még Bostonhoz. http://www.edzesonline.hu/cikk/3206/boston_marathon_valtozasok_nevezesi_rendszerben

Itt minden a tiéd,

            Ha jól körbenézek elég sok a lókaki.

csak  vedd el, ami jár!

            Köszi ezekből inkább nem kérek.

Ez ugyanaz a tűz,

és egyre visz tovább

            Visz ám, már kb a felénél tartok az útnak.

Nem tudod mér,
hogy de elhiszed,

hogy vannak még csodák

            Ha élve haza érek elég nagy csoda lesz.

Akad, aki fél.

            Remélem ma nem lesz mitől (ezt jól megszívtam mert ma egy k.. nagy kaukázusi állta utamat.)

De valaki remél

            Nem lehetek, annyira kétségbe esve, hogy még remélni se tudjak.

Valami Amerika még,

most is ugyanúgy vár!

Itt minden a tiéd,

csak vedd el, ami jár!

"Volt már úgy, hogy jó lesz,

A végén mégis fájt.

            Piszkosul.

Az élet nem túl könnyű,

Pedig ráírták, hogy "light"!

            Így izgalmas, nekem bejönn.

Hát kóstolgasd csak bátran,

Ha ízlik kérhetsz még!

            Jó lenne belőle még egy két adag.

A desszertből nem túl nagy

Sajnos a választék,

Mert túl sok a törzsvendég!!!"

Valami Amerika még,

Most is ugyanúgy vár!

Itt minden a tiéd,

Csak vedd el, ami jár!

Minden a tiéd!

Vedd el, a mi jár!

Valami Amerika még,

Most is ugyanúgy vár!

Itt minden a tiéd,

            Itt láttam meg egy rendőr autót ami itt felér egy unikornissal.

csak vedd el, ami jár!

            Na itt léptem bele egy fent említett lókakiba (mondtam, már, hogy a vadi új fehér cipő volt rajtam).

Valami Amerika még... (vedd el ami jár)

Valami Amerika még... (vedd el ami jár)

Valami Amerika VÁR!

Eljött a hétfő  és el is múlt,  futás nélkül,  viszont helyette eltüntettem egy tábla csokit. Mentségemre mondhatnám, hogy a gyerekeim begyűjtötték az általam látott legtöbb taknyot, fulladozó köhögéssel társulva és magas lázzal. De igazából csak lusta voltam de nagyon. Tegnap este előre láthatólag átaludhattam volna az éjszakát, erre éjszaka megszólalt a játék pénztárgép, de vagy 10. Ezt nem hiszem el, volt az első gondolatom, aztán elkönyveltem, hogy valami kis szellem vásárolt nálunk. Így elpárolgott a mérgem. De futni ma sem mentem és holnap sem fogok, majd hétfőn, pedig a kicsik olyan rohamosan gyógyulnak az antibiotikumtól, hogy csak lesek. Közben egy bátorság próbán jár az agyam:  Halpedikűr be merem dugni a lábam 50-60 kis hal közé akik leeszik a felesleget a lábamról és közben nem kapok sem sikító frászt sem röhögő görcsöt akkor egy hős vagyok/leszek mert még nem szívtam fel magam elégé (ha te bátrabb vagy gyere és írj és menjünk, hehe ugye, hogy nem is olyan könnyű elhatározás).

Szemezek egy ilyen digitális könyvolvasóval csak nálunk a könyvkiadás ezen a téren (is) még el van maradva. Szó szerint rettegnek a digitális könyvektől, gondolom feltételezik, hogy mindenki csak illegálisan töltögetne, pedig pl én ha csak 1/3 árban jutnék a könyvhöz digitális formában a papírhoz képest már vásárolnék. És így is elég magasan lennének az árak. De kit érdekel a környezet védelem a fák, ha könyvkiadók 100% a nagykereskedők szintén 100% és a kiskereskedők megint 100% hasznot rakhatnak a papír alapú könyvekre, az egész üzletből a szerzők járnak a legrosszabbul.  Pedig milyen jó lenne, ha este nem kéne a vastag könyvet tartanom csak egy ilyen kis helyes kütyüt.

Ma a futópadot szenteltem fel.   Pszichésen a terepen nem merek sokat gyorsan futni, mert még haza is kell érni. Ha elfáradok a másik falu szélén haza gyalogolhatnék de tovább tart, így inkább lassabban de végig futom a távot. De ma a padon gondoltam simán mehetek gyorsabban, hisz ha nagyon elfáradok max leszállok és kész. Bemelegítés után 8-as tempóba futottam ezt bírtam hosszú távon és elég gyorsnak éreztem, a pulzusom is magasabb volt, egy pár percig felkúsztam 8.6-ra de nem bírtam sokáig. Egy órát csináltam és 7.82 km-ert tettem meg. Na ez volt kb a legrosszabb eredményem eddig. Most vagy rosszul méri a távolságot a pad vagy én mérem a terepfutás távolságokat rosszul (ezt leellenőriztettem férjjel és jól mérek). Eddig mindenhol azt olvastam, hogy padon futni könnyebb mint az utcán, hát lehet, hogy én vagyok ilyen ritka példány de nekem nehezebben ment (a számok alapján). Holnap megint vissza térek az útra.

Gyerek téren is van változatosság ma az egyik rám hányta a vacsorát.

Ma az út másik oldalán futottam. Kb ennyi történt a héten, meg, hogy kedden nem mentem futni mert nem volt víz (csőtörés, bár nem igen tűnt fel a határban, mert ott annyi a talajvíz, hogy mikor befagyott korcsolyáztak rajta, most meg hattyúk tanyáznak rajta). Tehát nem futottam, mert ha utána nincs pancsi, akkor az nem az igazi. Ja meg a jobb lábamon is elbúcsúztam egy körömtől kaptam helyette egy vízhólyagot. A holnapi futás kérdéses, mert nagyobbik gyermekem megköhögősödött.  Az előbb játszódott le ez a szitu. Jön a gyerek:
- Anya mi van a kezemben?
- Muti. – valami meghatározhatatlan átlátszó habos ragadós izé (gondolatban végig játszottam bubi fújó, folyékony szappan stb.)
- Honnan szedted?
- Az orromból.

- Akkor az takony.
Szóval már taknyos is.

Avagy mesét nézek, a következő mondat hangzott el SZÓ SZERINT, jé ezek olyan aranyosak mint a ma született levéltetvek.  

Megvettük a shrek 2 mesét, tudjátok a szimpatikus nagy zöld szörnyeteg. Pénzt adtam érte, hogy jaj ne lopj filmet és társai. Berakom és a mission impossible 2 filmbemutatójával kezdődött. Filmbemutató az a 30 másodperc ahol a filmben a legtöbb vér folyik a legnagyobbat robban  a leg leg leg. Ja gondoltam átugrom, ne nézze már a gyerek, de nem lehet, le van blokkolva a dvd. Megint megjegyzem ez egy MESE dvd elején. Megkérhetem a gyereket kérlek menj már ki a szobából amíg elkezdődik, erre csípőből nem mert az én mesém. Ja a tiéd, csak nagyon okos bácsi és nénik úgy gondolták milyen jó is ha végig nézetjük a gyerekkel a bemutatót, biztos ráveszi a szüleit, hogy akik a shreket megvették tuti meg veszik a mission impossible-t is. Nincs kedvem minden mese nézés előtt ezen vitázni vagy soha többet nem nézzük meg vagy utána nézek, hol tudom legálisan letölteni.

A lottó reklám, hogy vegyek lottót, mert adót tartalmaz az ára és ezzel munkahelyeket teremtek és támogatom a sportot. Hát inkább iszom meg kocsival járok és tankolok, ezek is elég magas adót tartalmaznak.  Röhej.

Elmentem a 3 és fél éves gyerekkel vásárolni. Parkolóba megállunk elmegyünk a bevásároló kocsiért. Anya be szeretnék üli. Ok belerakom, betolom a boltba. Na és ott az a forgó ajtós fejlefejezős műanyag lifegős szar. Magyarázza már meg nekem valaki annak mi a funkciója? A bevásárló kocsit nem tudom betolni gyerekestől. Gyerek kivesz, kocsi betol, én és a gyerek nem férünk el együtt a forgóba, én egyikbe gyerek másik fogom a kezét lassan megyünk, túloldalt gyerek kocsiba vissza rak. Ez is röhej, valaki fizetés nélkül csak kisétálna és nem tűnne fel az ép unatkozó biztonsági őrnek? Vagy miért nem lehet mint a hiperekben kinyíló ajtószárnyakat használni? Kész vagyok tőle. Baromság.

Kérlek jelentkezz

Na tegnap megint esett a hó, nem akartam a szememnek hinni. Kb egy óra alatt 4 cm esett. Már előre készítettem a lelkem, hogy megint latyakba gázolás lesz a futásból. Egész nap erősen olvadt, sár az volt de nem vészes.  Elfutottam egy olyan irányba ahol eddig még nem jártam, azt hittem az isten háta mögött van. Kiderült , hogy ott is laknak emberek, sőt van egy bazi nagy kutyájuk akit az utcán tartanak, na ez a dög nem is engedett tovább az utcán, vissza kellett fordulnom.  Elkezdtem gondolkodni, hogy milyen fajta is ez a kutya, tudtam, hogy ismerem de nem ugrott be a neve.  Futottam tovább és a férjem volt barátnője arca járt a fejemben. 10 perc múlva kezdtem idegeskedni rajta, hogy miért nem megy ki a fejemből ez csaj, semmi bajom nincs és nem is volt vele, sőt isteni lecsóval nyomta tele a fagyasztót amit napokig ettünk. Már kezdtem tudatosan másra gondolni, de csak csak vissza kúszott az arca. Aztán leesett Berni hátja berni pásztor volt a kutya. Komcsi így ugrott be. Aztán robogtam tovább. Kiszúrtam egy harkályt egy fán, jó messziről látszódott. Ez a madár tényleg nem komplett, a fejét verte a fába megállás nélkül. Számomra rejtély, hogy nem megy szét az agya.  De nem álltam meg megmenteni, gondoltam elég határozottan csinálja, ha gáz lenne abba hagyná, hisz nem tartanak pisztolyt a fejéhez (ami teljesen felesleges is lenne, hisz elég gyorsan mozog nehéz lenne eltalálni). Az erdő mellett megint láttam egy őzet. Érdekes, ma láttam életemben a legtöbb őzet (szabadon) és a legtöbb autót az árokban. Nem tudom, hogy van-e a kettőnek összefüggése.  Már mint az autósok úgy gondolták-e, hogy jé egy őz  jó lesz otthon vadasnak, oszt hajrá kapjuk el.  Autósokról jut eszembe. Tegnap úgy alakult, hogy a két épp, hogy egy évet múlt gyermekemmel kellett bevásárolni mennem. Meglepetésemre egyetlen egy családi parkolót sem találtam a Dunaharaszti Tesconál. Viszont 24 igen huszonnégy darab rokkant parkoló állt ÜRESEN!. Itt szögezzük le, hogy semmi ellenszenvem nincs a rokkantakkal szemben és igen is kell nekik kijelölt parkoló. DE számoljunk már utána hány rokkant lakik Dunaharaszti és környékén. Mennyi a valószínűsége, hogy ebből 24-en egyszerre ejtik meg a heti bevásárlást. Most nézzük meg, hogy hány nagycsaládos vásárol egyszerre. Én cipeltem 2 bébihordót és rajtam kívül legalább még két hasonlóan cipekedő nőt láttam. Nekünk minden cm számít. Elvből nem állok be a roki parkolóba, szóval köszi tegnapra kicipekedtem magam. De milyen jó lenne, ha meg tudnék állni a családi parkolóba ami pl a bevásárló kocsik mellett lenne, így nem kéne messzire cipelni a gyereket. Kérlek, ha úgy gondolod, hogy elég lenne csak 12 rokkant parkoló a fent említett áruház előtt és elférne még 12 családi parkoló kérlek csatlakoz a Dunaharaszti Tescohoz családi parkolót csoporthoz.  köszi

Tegnap akartam futni menni, de rám tört a lusta vagyok de nagyon érzés, még bugyit cserélni is lusta voltam (na jó nem de kb). Pedig tudtam, hogy a heti terveimhez még ki kell mennem egyszer  az ÚTRA. Kb 4 órát aludtam éjszaka, mert az egyik kicsi lányom hiszti party tartott egész éjjel, ő volt a főszereplő és mi statisztáltunk hozzá. Kb mindent kipróbáltunk, volt pelus csere , átöltözés, hidege van melege van, orrot szívtunk, foga fáj, plusz evés, ringatás, üvöltés hagyás de csak játszani akart simán el tv-et és játszott 2.00-8.00-ig. Mi meg hol itt hol ott elbóbiskolva aludtunk, félálomba egyszer áthúztam egy ágyat, megettem még egy gyereket és még ki tudja mit csináltam, de mindenki túlélte és semmi extra nem történt mert a hírekben sem vagyunk. (Voltunk mikor pl új inkubátort kapott a Madarász vagy mikor monokiniztem a balcsi parton mind két esetben apum hívott azonnal, hogy már megint mit csinálok, hogy képernyőn vagyok.) 24 óra gyereküvöltés után egy ajándék kilépni a kapun. Megjegyzem persze mind a 3 gyerek tutin bealudt és ha van egy kis eszem én is lefekszem nem a környéken futkározóm mint egy bolond. De hát a tervek azok azért vannak, szóval irány az út csend volt és kis napsütés és minden tökéletes. Le is nyomtam egy 5.7-et. Így megvan a heti 43.2-m!!! Ja tudom, hogy ezt majd egyben kell nyomni de akkor is.  Ma egy tarka macska röhögve figyelt egy bokor alól  na gondoltam megijesztem. Felé ugrottam és még kiáltottam is, az meg röhögött tovább, meg sem mozdult csak pislogott. (Tehát élt.) Így fel kell szívnom magam és még komolyabbra venni a formulát.

Aha még leírni is sok, de ma ennyit futottam. Mintha szárnyakat kaptam volna. Felperzselték a szántó mellett az avar, neki estem és tök puha talaj volt, már érzem mi is a különbség a beton és a természetes talaj között. Már elindulás után is úgy éreztem nem akarok megállni. Azért nem nyomtam többet, mert csak fokozatosan akarom a távokat növelni, nehogy megsérüljek, meg nagyon mennem kellett a wc-re, persze mire haza értem nem kellett.  

Nagyon örülök a mai napnak, mert hétfőn és kedden a hóesésbe szinte kín volt futni, még írni sem volt kedvem róla.  Ha nem lennék ilyen csökönyös barom sírva haza cammogtam volna. Közben agyon idegesít, hogy folyton csöpög az orrom. Mindvégig csak az lebeget a szemem előtt, hogy  itthon hála előző tulaj beállok a gőzölős zuhany alá, ami maga a Kánaán.  Magamtól soha a büdös életben nem vettem volna ilyen hiper szuper dolgot, mert meleg víz és slussz, de, hogy itt van hát kész vagyok tőle.

Mára már tudom, hogy az orr csöpögés  nem a megfázás előjele, hanem a pára kicsapódása a testemben.  Mennyire jó lesz már tavasszal meg nyáron futni, mikor nem kell sapka, sál, kesztyű és vag egy tucat pzs. Annyira hideg van, hogy megint kezd befagyni a Duna:

Bár a kacsákat ezeket nem igen érdekli:

De félő, hogy elhúznak melegebbre:

Futás után ez volt a jutalmam:

Ma sötétben mentem el futni. Elindultam és egy kis fényes gömb jelent meg előttem ami jól megnézett magának. Komcsi nem szívtam semmit. Első gondolatban elkezdtem parázni. Aztán felülkerekedett a józan eszem és arra gondoltam, hogy biztos a szemem és a fény viszonyok játszanak velem. Meg ha tényleg UFO akkor sincs miért paráznom hisz elég ritkán van a hírekben sikító futó csajok akiket megtámadtak az UFO-k. Itt a sötét utcán talán a legkevésbé az UFO-tól kell tartanom. Ha így jól végig gondolom talán nő létemre nem kéne egyedül flangálnom a falu szélén sötétben. Mint erre egy rendőr csaj jól felhívta a figyelmemet egy bűnmegelőzési előadáson. Konkrétan az volt a véleménye, aki nem csücsül este otthon a seggén az magára vessen meg az is aki elmegy otthonról és bármit otthon hagy hiába vásárolt 5 zárat és 6 lakatot. Teljesen azon az állásponton volt, hogy szinte minden áldozat a maga tragédiájának az okozója. Úgy nézett ki, hogy az egész rendőrőrs osztja a véleményét. Nem csoda, hogy nincs kedve az embernek bemenni és feljelentést tenni. Meg nehogy már 30 X évesen 18.00-kor ne futhassak a közvilágítással ellátott utcákon. Ezzel jól felbuzdulva száguldottam tovább. Már csak a kóbor kutyás parámat kéne levetkőznöm. Megjegyzem egyetlen egyet sem láttam, de hát sötét volt.

Nagy elhatározásom volt már. Lefutok 10 km egyben, szép kocogva de megállás nélkül. Erre reggel szakad a hó. Mondja Edit ha önszántamból kilépek a fűtött meleg házból futó bolond vagyok. Hát tényleg hülyének éreztem magam miközben öltöztem. Csak arra gondoltam milyen jó lesz leírni nektek, hogy megcsináltam. Nektek kedves olvasók akik remélem vagytok. Ugye vagytok?  Gondolom vagytok mert a statisztika alapján jó páran megtiszteltek a figyelmetekkel. Szóval csak arra tudtam gondolni, hogy mekkora nagy májer leszek a saját szememben ha megcsinálom. Dupla gatyába és pulcsiba bújtam, elővettem egy sálat és felraktam a szőrös sísapkám és elindultam. Kb 20 percig szarakodtam futás közben a sállal. Első körben, hogy a szám és orrom elé kössem, második körben, hogy leszedjem onnan. Annyira vidéken élek, hogy az utca egyik végén láttam egy 4x4-es fiát ritmot KENGURU RÁCCSAL! A másik végén kivételesen nem is láttam a nagy kutyákat nagyon szépen lazán megfordultam és tudtam már csak haza kell érnem. A futás közben mindig elkezd folyni az orrom akkor is ha nem vagyok megfázva. Na itt jött a mai nagy felismerés, hogy ne vegyünk olcsó papírzsebkendőt mert könnyen ott találhatjuk magunkat az utcán egy kesztyűnyi takonnyal.

Mikor elindulok futni gyakran eszembe jut ez (meg az, hogy már megint nincs rajtam szájfény):

Meg én is ez nem vitás. Mindig nagyon trendin kezelem a kozmetikumokat, azt használom ami épp kuponos a DM-be. Most valami loreal aranyszínűt kaptam 50%, na nehogy már ne próbáljam ki. Itthon tűnt fel, hogy Jane Fonda mosolyog róla. Na nem baj, ha Fonde szép lett tőle majd én is. Fel is kentem és tényleg hú de olyan de olyan selymes lett az arcom, hogy csak na. Másnap este nézem, hogy jó mintha fiatalabbnak  néznék ki. Harmadik este már tök elégedetten nézegettem a pofám. Már azon gondolkodtam, hogy ez nagyon jó és ha csak az éjszaki krémje ilyen jó, akkor lehet, hogy az egész termékcsaládból be kéne táraznom. Mivel a kicsik rengeteg pelust fogyasztanak a DM-be pont milliomos vagyok, így kuponokat tudok szerezni. Na el is határoztam, hogy a következő pelus beszerzésnél eszközölök még egy ilyen terméket. Aztán eltelt még egy nap és feltűnt valami. Hogy este jobban nézek ki mint reggel. Na ja, gondoltam, mert elalszom a fejem, vagy mert ha fent vagyok függőlegesben kinyúlnak a ráncaim. Vagy mert este kevesebb a fény? Ja hát most még csak egy árva égünk van és az is a fürdő közepén, nem a tükör felett. Eddig akartam oda is normális lámpát, de lehet, hogy a fiatalságom érdekében lemondok róla.

olyan jól esett a mai 8-as. Már felöltözni sem nagyon volt kedvem a 0 fokba. Aztán csak elindultam. Az utcai futással az a baj, hogy ha már messzire jutottunk onnan haza kell jönni. Ilyen bazi hidegben nem éri meg leállni és gyalogolni, mert pingvinné válnék mire hazaérnek. Futás után jutalmul kimentem a stégre és néztem a tájat, igaz majdnem a szar is belém fagyott de arra gondoltam milyen jó lesz itt jó időben egy nagyobb futás után lihegni és nem jégkockákat köpködni mint most. Hát nincs mit tenni ha el akarom érni a célomat kell a km a lábamba.

Megint neki estem egy 8-asnak. Örömmel konstatáltam, hogy nem fáj a térdem! Boldogan szeltem a kilométereket mikor kiszúrtam, egy aranyos kiskutyát, aki nagyban perelt egy gyöngytyúkkal. Meg nem mondom, honnan tudom, hogy gyöngytyúk volt. Csak ránéztem és tudtam, hogy ez a szürke ízé egy gyöngytyúk. A szitu az volt, hogy valahogy a kutya kizárta magát az elkerített részéről ahol a kutyaház volt a tyúk meg ott nyomult bent. Nagyon vicces volt, ahogy bentről osztotta az észt a tyúk. A kiskutya meg valami keverék kölyök meg kívülről próbálta menteni a helyzetet. Aztán elértem a falu legnagyobb autójához egy hummer2-höz (ez tényleg egy nagy dög) nagyon érdekes volt látni ezt a luxusautót az utcán ahol épp egy bácsi tolt egy biciklit, amin 2 jó nagydarab fa volt meg egy fűrész. Gondolom az erdőről jött, mert fázik. Aztán elértem az utca végét a nagy kutyákkal, előre paráztam, hogy elmerjek-e futni odáig, de hát a távot az utca végéig mértem ki. Nagyon lelásítottam jöttek is a kutyák én rájuk sem néztem, azok meg csak figyeltek szépen lefutottam a kis karikákat és már ott sem voltam. Ugatás nélkül megúsztam!!!

Ma már reggel arra ébredtem, hogy de szép idő van, megyek futni! El is indultam és az első 5 percben elkezdett fájni a térdem. Ezen kellő képen kiakadtam, mert még soha nem fájt. Step aerobic közben sem, pedig azt elég keményen nyomtam egy időben (heti 6 óra). Szerencsére egy idő után bemelegedett és elmúlt a fájdalom. Azt játszottam, hogy villanyoszloptól a következő oszlopig sprint (na, jó nem az a tüdő kiköpős , de magasabb tempó) aztán laza futás a következő oszlopig és ezt felváltva. El is értem a szomszéd falu végéhez ahol 3 akkora kutya ugrott neki a kerítésnek, hogy azonnal bekakkantottam és megfordultam. Pedig tovább akartam egy kicsit futni, de mire ezt végig gondoltam már vagy 10 házzal arrébb voltam. Ráadásul helyben fordultam és azt valahogy utálom. Mostanában kis karikába szeretek megfordulni. Így magamba morgolódva haladtam tovább ahol már messziről feltűnt a környék legrészegebb embere. Az a tipikus kerítéstől kerítésig dülöngélő típus, akit szét akarnak szedni a kutyák (amit meg is értek, olyan büdös volt, hogy az utcán elkábultam az alkohol felhőtől ami körbe lengte). Próbáltam megtervezni, hogy merre fogom kikerülni, de lehetetlen volt felmérni a mozgásából, hogy merre fog elindulni. Mikor hátulról utolértem direkt az utca másik felén futottam, kapucni volt a fején a fejét nem láttam, a keze leírhatatlanul piszkos volt. Valamit mordult mikor mellé értem, de a fülhallgató a fülemben volt meg egyébként sem emberi nyelven beszélt. Gondolkodtam rajta egy pár percet, hogy melyikünk üt el jobban a falu képétől. Nem biztos, hogy ő nyert. Ez után láttam egy biciklistát. Egy fiatal srác és volt és lazán karikázott. Na, jó van, gondoltam egy kis sprint és utolérem. Magamat is megleptem, hogy lihegés nélkül beértem, na, itt kaptam vérszemet, hogy akkor le is hagyom és le is hagytam. Szerintem neki nem esett le, hogy na, én itt épp versenyzek, mert pont olyan lazán kerekezett tovább, így egyre jobban elhagytam. Vagy elkanyarodott, nem tudom, mert nem akartam forgolódni. Jobb azt hinni, hogy lehagytam.

Én inkább most hosszút fogok. 

Azzal indult a napom, hogy rácsodálkoztam a vadkacsákra az ablakból. Nagyon édesek voltak úsztak körbe körbe. Ki is néztem magamnak egy nagyon helyeset és figyelni kezdtem, hirtelen lebukott a víz alá. Gondolom vadászik. De totál lebukott még vízkarika sem maradt utána. Kezdett feltűnni, hogy milyen sokáig van lent, figyeltem tovább nagyobb körbe is figyeltem és nem jött elő!!! Kb 15 percig néztem de sehol. Nagyon remélem, hogy nem lett öngyilkos.

 

Itt meg lehet nézni az edzés naplómat, most indítottam: http://www.edzesonline.hu/adatlap/Pempem/8228

Jelentem dobozok 75 % kipakolva, új ház birtokba véve.  Belakva mikor lesz, azt nem tudom. Csomagolás közben magamra kentem az összes megnyitott minta kozmetikumomat, így csak az ősz hajszálaim száma nőt, szépségem mit sem változott.

Imádok vidéki lenni, már most. Persze ehhez az érzéshez nagyban hozzá járul a fűtött garázs megléte, a jégkaparás hiánya. Annyira vidéki vagyok, hogy tegnap reggel traktor találkozó volt az utcánkban. Én még életemben nem láttam ennyi traktort egy helyen. Jó , volt vagy nyolc, de tényleg nem láttam még soha ennyit. Már kezdtem kapisgálni, hogy anno miért is lepték el Bp utcáit a traktort behajtani tilos táblák. Ezek jó nagy dögök. (Jól van tudom ám, hogy nem ez volt velük az alap probléma.) Elkezdtem tolerálni a bicikliseket, az utcán (eddig nagyon rühelltem őket). Hol tekerjen az ember ha nem vidéken. Szóval hajrá, én vigyázni fogok rájuk nagyon.

Nincs közvilágítás a hálószobánk felől. Ez valami isteni. Sötét van!!!! Sötét olyan igazi mély alvós sötét!

Ma eljutottam futni, állítólag 2 km-re van a buszmegálló. Meglepően gyorsan lenyomtam oda vissza. Vagy én vagyok  felpörögve, vagy az eddig hegyoldalba nyomott távom edzett jól meg. Holnap is megyek, mindjárt ki is nézek egy 6 km-es szakaszt. Egyedül a kóbor kutyáktól parázok, ha valaki tud rájuk megoldást (még mindig 50 kg vagyok fizikailag csak a döglött palota pincsivel szemben lenne esélyem), írja meg. Köszi.

Alá költözködés első felvonás. Mennyi lesz, összesen azt nem tudnám megjósolni. Minimum még kettő. Holnap mikor jönnek a költöztető autók és megrakjuk őket a szó minden értelmében. Az egész vándorcirkuszt lerántjuk Áporkára és innentől kezdődik a harmadik felvonás, ami életem hátralévő részét jellemezni fogja. A kidobozolás.

            Megszámoltam ez életem 18. költözködése! Már a számolás közben elfáradtam. Van olyan dobozom, szatyrom, ami már a 3-4. költözködést éli meg szinte érintetlenül (sajnos nem tudnak levitálni). Miért nem dobom ki őket? Mert ragaszkodom, típus vagyok. Ez annyira jellemző rám, hogy mindig és minden tárgyamhoz ragaszkodom. 18 éves korom óta max a tárgyak csomagolásától váltam meg (a mai pakolás során kiderült, hogy még gyakran azoktól sem, így sok minden került vissza az eredeti dobozába). Persze ez nem azt jelenti, hogy például megtalálom a garancia leveleket vagy számlákat, csak annyit, hogy megvannak. Ez magával rántja a költözködést nosztalgiázós alaphangulatát. Nézd ez volt az első farmer nadrágom, amit magamnak vettem. 15 évesen a napi 20 Ft-os zsebpénzemből spórolva. Hú, jó még rám. Na bebasz mert jó!!! Kb ebben a sztreccs farmerben nyomtam le a középiskolát meg apám egy két ingébe. Aztán kicsit kinyúlt, anyum bevett belőle és ebben tanultam lovagolni. Ma meg megint ez a szűk fazon a menő, ha a színe nem lenne olyan kopott, meg hát van enyhe kimoshatatlan istálló szaga, ha jobban megfigyelem ezt leszámítva elég menő lenne.

Félve láttam neki a dobozolásnak. A költözető cégek árajánlatai alapján nagyon féltem, hogy ez valami különleges képesítést igényel.

Mivel adva van pl egy ilyen hirdetés:

Junior IT Fejlesztő Mérnök

• Informatika
• Budapest, XVIII.ker
• 18 éves kortól
• H-P, heti 30-40 óra
• 1000,- /óra
• Minimum fél év vállalása kötelező
• Feladat leírás:
• A megrendelőktől érkező kérések dokumentálása, rendszerek tervezése, fejlesztése
• site mentési rendszerének üzemeltetése
• szerver adminisztrálás
• Elvárás:
• Folyamatban lévő felsőfokú, nappali tagozatos informatikai tanulmányok,alap szintű angol nyelvtudás,SQL ismeretek,JAVA ( J2EE, JSF ) ismeretek
• Jelentkezés:
• Fényképes önéletrajzzal kizárólag a … oldalon

Na ha a költöztető a dobozolásért 2000+áfa/fő/órát kér akkor ez a dobozolás kérem szépen valami kurva bonyolult meló. De nem félek én semmitől, ha a fenti hirdetés megeszem hát ide nekem a dobozolást is max, a másik felét pótolja a kitartásom és a lelkesedésem.

Első feladat a dobozok beszerzése! A doboz is termék nem adják ingyen 170-300-800 (nagyság függvénye) találtam ajánlatokat. Vagy bérelni lehet 100 FT/db ami jól hangzik, de már a maga a bérlet szó felhozz egy két érdekes gondolatot, egy sérült dobozt nem vesznek vissza, kettő nem lehet ráírni a dobozra (nekem meg ez a perverzióm számokkal és betűkkel dekorálni őket), három és ez fáj a legjobban ki kell pakolni belőlük (említettem már, hogy ez nem az erőségem). Vagy szerezni az a legjobb, ha az embernek van egy dobozgyára (mert itt próba dobozokat nyomnak és hopp, ha nem sikerül már is van felesleges doboz) vagy egy apósa, aki gyárban dolgozik, ahol van sok-sok felesleges doboz. Ez úton is örök hálám értük.

A következő, a doboz össze állítása, melyhez elengedhetetlen kellék a ragasztószalag. Most jöttem rá, hogy a ragasztószalag pont olyan, mint a tejszínhab, minél több annál jobb. Bármenyit is veszel kevés lesz, és soha nem árt, ha van belőle MÉG EGY! Innentől kezdve egyszerűnek tűnik a feladat, a szekrények, polcok, fiókok, ágyneműtartók tartalmát dobozba helyezni azt lezárni, dobozt sorszámmal ellátni, ezt regisztrálni a törékenyeket megjelölni, a dobozokat a használatuk gyakoriságával fordítottan arányosan a lakás egyik sarkába hordani (aztán bárhová ahol van hely).

            Mikor elértem a konyhába szembesültem azzal a problémával, hogy vagy túl sok piát veszünk és kapunk vagy keveset iszunk. Legalább 10 féle különböző megbontott alkoholos üveget találtam. Nem kéne ezeket cipelni. Első körben azt gondoltam kiöntöm, na de csak nem önt ki az ember a lefolyóba ilyet. Bulit rendezni a költözés közben macerás, így elkezdtem meginni őket, de nem csípem a rumot magába. A költözés miatt már egy hete nem vásároltam, Cola nuku, szerencsére találtam egy zöld tea filtert a mosógép alatt. Na, nosza. Ittál már zöld teát rummal? A legenyhébb jelző rá az érdekes és a rum még csak csak de a whisky. Na de a cél érdekében mindent, a doboz halmok nőttek, ellepték a fürdőt, a konyhát, a gyerek szobákat a hálót (a félig /negyedik lévő üvegek fogytak)  a wc-t (itt jegyzem meg, hogy nem okos dolog a papírt elhasználni a poharak közé bélésnek).  

Új élménnyel gyarapodtam, egyedül benyomtam a dobozok között.

0 fok alatt nem futok, így mikor végre + -t mutatott a hőmérő előkaptam a cipőm és elindultam. Az első körben volt egy csomó szakasz ami még havas volt ott csúszkáltam ezerrel.